Válogatott Munkák
Sorozatok
Bemutatkozás
Azt a pillanatot festem, amikor egy arc elveszti a bizonyosságát önmagában — amikor egy maszk megemelkedik, és már nem világos, melyik réteg volt a hazugság. Haj, ami tovább nő ott, ahol a koponyának már véget kellene érnie. Kezek, amik egy második arcot tartanak a fény felé, mintha ellenőriznék, hogy még mindig illeszkedik-e.
A nők ezeken a festményeken sosem igazán vannak egyedül: egy hasonmás vár a szemük mögött, egy babaarc szabadon lebeg a testétől, egy porcelán héjat feltörnek, hogy ne bőrt, hanem egy másik héjat találjanak alatta. Engem az identitás mint valami hordott, nem birtokolt dolog érdekel — összerakott, igazított, néha levetett.
Az olajfestés lehetővé teszi, hogy a hús nedvesnek tűnjön ott is, ahol nem kellene — egy zúzódás-kék, egy seb-vörös —, így a groteszk és a szép sosem válik el egymástól teljesen.
Kapcsolat
Megkeresések, megbízások vagy kiállítások ügyében —
hello@gergoarts.net